Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról a jelenségről, hogy az európai uniós támogatásokat koordináló minisztérium, – melynek személye (Nemzetgazdasági Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Miniszterelnökség és most, 2024-ben a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium) szinte évről-évre változik – egyre gyakrabban él a projektek méretéhez, költségvetéséhez és elérendő céljához képest jelentéktelennek tűnő hibák miatt az elállás lehetőségével.
Ilyenkor persze a kedvezményezett megpróbálja elérni, hogy a bíróság az elállást jogszerűtlennek minősítse, de ezekben az eljárásokban sajnos alapvetően abból indul ki a bíró, hogy megtörtént-e a szabálytalanság és a támogató minisztériumnak rendelkezésére állt-e ebben az esetben az elállás lehetősége, nem pedig azt vizsgálják, hogy milyen súlyú a szabálytalanság, az elállás szükséges, arányos és indokolt volt-e. Amennyiben pedig a kedvezményezett által elkövetett kisebb szabálytalanság alapján a jogszabály megengedi az elállást, akkor ezt általában jogszerűnek is ítélik.
Egyre több olyan esettel találkozunk, amikor a Covid-járvány vagy az azt követő szállítási, ellátási problémák, az orosz-ukrán háború nyomán előállt energiaár-emelkedés vagy a magas infláció miatt olyan fontos körülmények változtak meg, melyek az eredetileg beadott pályázat bizonyos részeinek a módosítását igénylik. Tapasztalatunk az, hogy a minisztérium ilyenkor nem járul hozzá a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat módosításához, sőt az attól való eltérésre hivatkozva szabálytalansági eljárást indít, majd pedig az elkövetett szabálytalanság miatt eláll a szerződéstől.
Egyik ügyfelünk a Covid-járvány idején nyert egy olyan pályázaton, melynek célja a kkv-szektor fejlesztésének a támogatása volt azzal, hogy vállalnia kellett a munkavállalói létszám megtartását, a minisztérium pedig gépvásárláshoz adott támogatást. A pályázatot 2020 júniusában írták ki, döntést azonban csak 5 hónappal később, novemberben hoztak róla. Addigra lejárt a munkagép-beszerzésre kapott árajánlat és ügyfelünk a minisztérium késlekedése miatt a projektben betervezett gépet már nem tudta megvásárolni a projekt végrehajtására rendelkezésre álló 18 hónap alatt. Ügyfelünk kérte a támogatói okirat módosítását, hogy másik típusú munkagépet vehessen meg, ehhez azonban a minisztérium nem járult hozzá. Végül az eredetileg tervezett gépet sikerült beszerezni, de a projekt befejezésére előírt határidőn túl, amit a minisztérium szabálytalanságnak minősített és elállt a szerződéstől elrendelve a teljes támogatás visszafizetését annak ellenére, hogy az ügyfél folyamatosan megtartotta az előírt munkavállalói létszámot. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a minisztérium jogszerűen állt el, a támogatói okirat módosítása pedig csak mindkét fél beleegyezésével történhet, a jogvita megítélése szempontjából pedig nincs annak jelentősége, hogy az egyik fél módosítani kívánta volna a szerződési feltételeket, ha a másik ebbe nem egyezett bele.
Egy másik ügyben az energiaár-emelkedés volt az a körülmény, ami miatt ügyfelünk módosítani kívánta a projekt helyszínét. Az eredetileg gázüzemeltetésűnek tervezett gépsor működtetése a pályázat benyújtása és a megvalósításának a kezdete között ellehetetlenült, mivel a gáz ára az orosz-ukrán háború kitörését követően a többszörösére nőtt. Ügyfelünk újra tervezte a gépsort, melyet ezután napenergiával kívánt működtetni, de a Kormány egy rendeletében megtiltotta a visszatáplálást lehetővé tevő rendszer telepítését. Mivel a cégnek pár kilométerre a pályázatban megjelölttől volt egy olyan telephelye, ahol már kialakították a napenergia visszatáplálását lehetővé tevő infrastruktúrát, ezért kérte a minisztériumtól, hogy módosítsák a támogatói okiratban a projekt helyszínét. A minisztérium erre nem volt hajlandó. A vállalkozás ekkor fordult hozzánk, mi pedig azt tanácsoltuk, hogy a várható szabálytalansági eljárás elindítását megelőzően kezdeményezzen bírósági szerződésmódosítást.
A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi a szerződés bírósági módosítását, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik félnek a lényeges jogi érdekét sértené. Emellett alá kell támasztani, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, nem a kérelmező idézte elő és a változás nem tartozik a rendes üzleti kockázata körébe. Amennyiben a bíróság eleget tesz a keresetben foglaltaknak és módosítja a támogatási szerződést, akkor ezt legkorábban a kereset benyújtásának az időpontjával teheti meg. Javasoljuk tehát a szerződésmódosításra vonatkozó kereset minél hamarabb történő benyújtását, melynek mindenképpen meg kell előznie a minisztérium elállását.
Egy másik ügyünkben a minisztérium a támogatási szerződés módosítására irányuló kereset benyújtását követően elállt a szerződéstől, majd erre hivatkozva kérte az eljárás megszüntetését mondván, hogy az szerződés hiányában okafogyottá vált. Ez a gondolatmenet azért helytelen, mert ha a bíróság eleget tesz a keresetben foglaltaknak és módosítja a szerződést, akkor megalapozatlan lesz a szabálytalanság megállapítása és az erre alapozott elállás is, amelyet egy újabb eljárás során állapíthat meg a bíróság.
A bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján azt tanácsoljuk az európai uniós támogatásból finanszírozott projekteket végrehajtóknak, hogy ha megváltoznak a körülmények és nem tudják a projektet pontosan a támogatói okiratban foglaltaknak megfelelően végrehajtani, akkor minél hamarabb kezdeményezzék a minisztériumnál a támogatói okirat módosítását. Ha pedig a támogató ehhez nem járulna hozzá, akkor forduljanak bírósághoz és ott kérjék a bírósági szerződésmódosítást, mert ha nem a leírtaknak megfelelően hajtják végre a projektet, akkor a minisztérium nem fog méltányosságból efölött szemet hunyni, hanem szabálytalansági eljárást fog a változtatás miatt indítani.
Ezt vegyék figyelembe a projektek végrehajtása során, mert az a tapasztalatunk, hogy a korábbi költségvetési periódusokban sokkal rugalmasabban, támogatóan járt el a minisztérium, míg a jelenlegiben mintha nem a projektek sikeres megvalósítása, hanem inkább a támogatási összeg visszaszerzése lenne az elsődleges szempont.