Hazánk európai uniós csatlakozása óta a kohéziós alapokból folyósított támogatások a magyarországi vállalkozások fejlesztésének legjelentősebb forrásai. Ugyan jelenleg már az EU 2021-27 időszakra vonatkozó többéves költségvetésének a felhasználása folyik, de számos olyan projekt zajlik még mindig, melyeket a 2013-20-as költségvetésből finanszírozott Magyarország vagy közvetlenül az Európai Unió.

A projektek jellemzően két szakaszból állnak: a megvalósításból és a fenntartási periódusból. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a támogatott vállalkozásnak a kiírásban meghatározott ideig, általában 3-5 évig vállalnia kell, hogy hasznosítja a projekt megvalósításának az eredményét, ezzel pedig munkahelyeket tart fent, növeli az adóbevételét vagy más módon hasznára van az országnak. A fenntartás eredményéről pedig évente jelentést készít, amiben bemutatja, miként valósultak meg az előző évben a monitoring mutatók, vagyis mi teljesült azokból vállalásokból, amelyeket a cég a pályázat elnyerésekor tett.

A 2013-20 közötti költségvetésből megítélt pályázatok többségének már megtörtént a megvalósítása és a fenntartási időszak zajlik jelenleg. Tapasztalatunk szerint az elmúlt években megváltozott a támogatást adó hatóság (korábban Nemzetgazdasági Minisztérium, majd Pénzügyminisztérium, most Miniszterelnökség) hozzáállása és számtalan esetben a fenntartási időszakban megállapított kisebb hiányosságra, szabálytalanságra hivatkozva visszamenőleg kérik visszafizetni a teljes támogatást, amit az egyébként már sikeresen lezárt projekt során felhasznált a vállalkozás.

Ügyfelünk is ilyen helyzetbe került. A sikeresen megvalósított kutatás-fejlesztési projekt lezárása után, a fenntartási időszakban az egyik konzorciumi partner felszámolását rendelte el a bíróság. Annak ellenére, hogy ennek a cégnek a fenntartási időszakban már nem volt semmilyen feladata, a minisztérium mégis úgy ítélte meg, hogy veszélybe került a projekt sikeres lebonyolítása, ezért inkább a teljes támogatási összeg visszafizetéséről döntött. Ügyfelünk nevében megállapítási keresetet nyújtottunk be a bíróságnak azzal a céllal, hogy a bíróság állapítsa meg, nincsen a vállalkozásnak visszafizetési kötelezettsége, a minisztérium szerződéstől való elállása pedig beleütközik a szerződésbe, az ÁSZF-be, a támogatásokra vonatkozó magyar és uniós jogszabályokba is, továbbá a Ptk. rendelkezéseivel is ellentétes.

Miután az európai uniós források felhasználása átkerült 2022 nyarán a Miniszterelnökség hatáskörébe, sokat szigorodott a fenntartás ellenőrzése. Úgy tűnik, az elsődleges cél nem a pályázatok sikeres megvalósítása, hanem a támogatások minél nagyobb összegben történő visszafizettetése lett. Megváltozott a monitoring mutatók számítása és egyre több vállalkozástól halljuk, hogy a korábbi évek már elfogadott fenntartási jelentéseit újból vizsgálni kezdték abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az új számítási elveknek. Elképzelhető, hogy az eddigiekhez képest ugrásszerűen megnő a megállapított szabálytalanságok és az elrendelt támogatásvisszafizetések száma.

A Kálmán és Társai Ügyvéd Iroda széleskörű tapasztalattal rendelkezik az európai uniós támogatásokat érintő jogvitákkal kapcsolatban. Munkatársaink alaposan ismerik nemcsak a vonatkozó magyar és európai uniós jogi szabályozást, hanem a támogató hatóságok működését is és megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, hogy a pályázatot megvalósító vállalkozásokat perben képviseljék a támogató hatósággal szemben.

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kálmán és Társai Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amelyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.

Honlapkészítés: Ügyvédhonlap - ZK Design