A Kormány 2023. június 6-án nyújtotta be a Parlament részére a T/4243. sz. törvényjavaslatot, amely többek között jelentős változásokat tartalmaz a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adózási szabályok vonatkozásában.
A bizalmi vagyonkezelés létrehozásánál, azaz a vagyonrendelés esetén eddig ugyanis rendelkezésre állt egy nagyon kedvező lehetőség a vagyonrendelő magánszemély részére, ugyanis adómentesen tudta a vagyonkezelésbe adott vagyont felértékelni. Ennek eredményeként a kezelt vagyon indulótőkéjébe az adott vagyontárgy vagyonrendeléskori piaci értéken került be. Ez azért előnyös, mert az kezelt vagyon indulótőkéjének erejéig adómentesnek minősül a kifizetés a kezelt vagyonból és csak az ezt meghaladó érték (azaz a hozam) után kellett osztalékként adót fizetnie a kedvezményezettnek.
A most benyújtott törvényjavaslat ezt a lehetőséget kívánja megszüntetni, hogy kizárja a szabályozás nem rendeltetésszerű alkalmazásának lehetőségét. Ennek érdekében kvázi értékesítésnek minősíti a vagyonrendelő által vagyoni érték vagyonkezelésbe adását. Az értékesítésből származó bevételnek azt az értéket kell tekinteni, amelyen azt a kezelt vagyon a könyveiben nyilvántartásba veszi. Ebből a bevételből levonható az adott vagyontárgy megszerzéséhez kapcsolódó szerzési érték, de ha a vagyonrendelő a beszerzési értéknél magasabb összegen kívánja vagyonrendelni az adott vagyontárgyat, akkor a vagyonrendelés pillanatában adóköteles jövedelme fog keletkezni.
A javaslat azt is pontosítja, hogy a vagyoni érték a kedvezményezett részére történő nem pénzbeni kiadásakor mi minősül szerzési értéknek: (i) ha az indulótőke terhére történő vagyonkiadás történik, akkor az az összeg, amely a kezelt vagyon számviteli nyilvántartásában a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepel (azaz megegyezik az indulótőke összegével), (ii) hozam kiadás esetén pedig a megszerzés időpontjában megállapított szokásos piaci értéket lehet figyelembe venni.
A javaslat tehát nem teszi kötelezővé a vagyonrendeléskor a felértékelést, hanem az adott vagyonrendelő döntésére bízza ezt. Ha a vagyonrendelő a 3 milliós Ft beszerzési értékű üzletrészét, amelynek a vagyonrendeléskori piaci értéke 100 millió Ft, a 3 milliós beszerzési értéken rendeli a vagyonban, akkor nem keletkezik a vagyonrendeléskor adófizetési kötelezettsége, viszont alacsonyabb lesz a kezelt vagyonból adómentesen kiadható indulótőke összege, illetve a kedvezményezett szintén a 3 milliós beszerzési értéken tudja majd nyilvántartani a vagyonkiadás után az üzletrészt. Ha pedig a vagyonrendelő 100 milliós értéken kívánja vagyonrendelni az üzletrészt, ezt is megtehet, de ekkor már a vagyonrendeléskor meg kell fizetnie a 97 millió Ft különbözet után az adót (viszont így magasabb lesz a vagyonból adómentesen kiadható indulótőke, illetve a kedvezményezett beszerzési értéke is).
Fontos kiemelni, hogy ezeket a szabályokat a javaslat hatálybalépését követő vagyonátadások esetén kell alkalmazni, viszont a már meglévő vagyonkezelések esetén is alkalmazandó, ha a hatálybalépést követően történik a vagyonátadás a kezelt vagyon részére.
Pontosítja a javaslat a hozamként kifizetésre kerülő osztalék fogalmát is, illetve kikerül a korábbi törvényi vélelem, hogy először a kezelt vagyon hozamát kell kifizetettnek tekinteni – mivel az adómentes felértékelés megszüntetése miatt valószínűleg jelentősen leszűkül majd az adómentesen kiadható vagyonrész.
Ugyanakkor a javasolt szabályozás is felvethet újabb kérdéseket, mint pl. ingatlan vagyonrendelés esetén alkalmazható-e az 5 éven túli szerzés esetére vonatkozó adómentesség vagy a hozam kifizetés esetén, ha nem pénzben történik a juttatás, akkor az adott eszköz szokásos piaci értékén kell kiadni (és leadózni) a juttatást, de ezeket remélhetőleg a későbbi joggyakorlat megválaszolja majd.
Egy jelentős és potenciálisan nagy adómegtakarítást elérő lehetőség kerül majd bezárásra a közeljövőben a javaslat rendelkezései alapján, amely új szabályok a kihirdetést követő 60. napon fognak hatályba lépni.